Alexandr Dugin nevét egyre többen ismerik, könyvei nem csupán az oroszok, de gyakran már Nyugat-európai olvasók polcaira is fölkerülnek. A kilencvenes években néhány írása magyarul is megjelent, ma inkább, mint Vlagyimir Putyin "tanácsadójáról" hallunk a sajátos eszméket hirdető Duginról.

Dugin fő műveként a "Negyedik politikai elmélet"-című könyvét tartják számon. Ebben egy történelmi hatásmechanizmust vázol föl az elmúlt századok politikai eszméi között. Állítása szerint a liberalizmus ellen a kommunizmus lépett föl, ezzel szemben pedig a nemzetiszocializmus jött létre reakcióként.

A liberalizmus - a szerző szerint - mára kiütötte a nyeregből minden ellenfelét és a Szovjetunió (mint ideológiai rivális) bukása után magára maradva teljhatalomra tett szert. Az eddigiekkel még kisebb nagyobb kiigazításokkal egyet is lehet érteni, ám a konklúzió csak most következik:

A liberalizmus, a kommunizmus és a nemzetiszocializmus korszaka után a másik kettőt túlélő dekadens liberalizmussal szemben egy úgynevezett "negyedik politikai elméletre" van szükség. Dugin a posztindusztrális társadalom elleni harc zászlaja alatt a kommunistákat és a nemzetiszocialistákat is integrálni szeretné egyfajta "nemzeti-bolsevizmus" jegyében. A kommunizmuson kisebb változtatásokat eszközölve és a nemzetiszocializmust a konzervatív forradalom szellemisége felé orientálva össze lehet egyeztetni a negyedik politikai elmélettel.

A szerző egy sajátos szláv újpogány etnikai miszticizmus jegyében mind az ateizmust, mind a monoteizmust elutasítja anélkül, hogy bármilyen élő tradíciót megjelölne orientációs bázis gyanánt. A "katolikus" (szekularizálódott és liberális) Nyugatnak Dugin szerint törvényszerűen el kell pusztulnia, hogy megszülethessen az egységes eurázsiai birodalom, amelyet egy parancsoló geopolitikai szükségszerűség hív életre. Ez az elv az "eurázsianizmus".

„Palesztin terroristák, európai neonácik földalatti csoportjai, szociális forradalmárok és a »Vörös Brigádok« tagjai, a »demokráciát« megvető, titkon a liberális korszak végét váró arisztokrata családok leszármazottjai, az olasz maffia tagjai, gaullisták és Franco-csodálók, a Harmadik Világ forradalmárai, Amerika és Ázsia sámánjai, kommunista vezetők, német bankárok – mind résztvevőkké válnak a végső Eurázsiai Birodalom újrateremtésére irányuló geopolitikai tervben.”- írja Dugin.

A "barna kommunizmust" hirdető szerző egyébként a liberalizmus és a nacionalizmus forradalmi eszméit nagyon találóan kritizálja, ám ahelyett, hogy egy autentikus álláspontra helyezkedne ezekkel szemben, létrehozza a forradalmi eszmék egy olyan keverékét, amelyet nehéz komolyan venni. Akik a duginizmustól várják a liberalizmus megbuktatását azoknak van egy rossz hírünk: a duginizmus nem alkalmas a liberalizmus elleni küzdelem fölvételére.

Ahelyett, hogy Keletről, vagy Nyugatról várnánk szellemi impulzust, föl kell vennünk az ellenforradalmi küzdelmet a kultúránk helyreállításáért és a rend megteremtéséért.

http://ellenforradalmar.blogspot.ru/2015/12/mi-baj-duginizmussal.html