A modern kor összes politikai rendszerét három különböző ideológia szülte: az első és legrégibb a liberalizmus, a második a marxizmus, a harmadik pedig a fasizmus. Az utóbbi kettõ megbukott, s eltûnt a történelembõl, az elsõ pedig nem ideológiaként mûködik tovább, hanem magától értetõdõ gyakorlatként. A világ ma egy politika utáni valóság szélén áll. A liberalizmus értékei olyan mélyen beágyazódnak az átlagemberbe, hogy nem is észleli: egy ideológia mûködik körülötte. Ennek következtében a liberalizmus a politikai diskurzus teljes kisajátításával fenyeget, valamint azzal, hogy a világot teljes egyformaságba süllyeszti, elpusztítva mindazt, ami a különbözõ kultúrákat és embereket egyedivé teszi.

Alexander Dugin (1962) a posztszovjet korszak egyik legjelentõ-sebb orosz szerzõje és politikai kommentátora szerint ezen apokaliptikus helyzetbõl való kikerüléshez negyedik ideológiára van szükség. Olyanra, ami tradicionális metafizikai megalapozottsággal a háta mögött átrostálja az elsõ három romhalmazát, használható elemek után kutatva, de eközben új és egyedi marad. A szerzõ nem pontról pontra meghatározott programmal áll elõ, hanem körvonalazza azokat a jellemzõket és témákat, amelyek körében mindez kibontakozhat.

„A negyedik politikai eszme nem áll rendelkezésünkre minden erõfeszítés nélkül. Lehet, hogy megszületik, lehet, hogy nem. A létrejöttéhez szükséges elõfeltétel az elégedetlenség; elégedetlenség a posztliberalizmussal mint univerzális gyakorlattal, a globalizmussal, a posztmodernitással, a »történelem végével«, a fennálló állapottal szemben, elégedetlenség a 21. század hajnalán zajló folyamatokkal szembeni tehetetlenséggel.”

TARTALOMJEGYZÉK

 

Bevezetés

LENNI VAGY NEM LENNI?

1. A koncepció születése

a huszadik század vége – a modernitás vége

a három fő ideológia és sorsuk a huszadik században

a liberalizmus vége és a posztliberalizmus megjelenése

a negyedik politikai eszme mint a fennálló állapottal szembeni ellenállás

harc a posztmodernitásért

újraértékelni a múltat és az elbukottakat

a tradíció és a teológia visszatérése

mítoszok és archaizmus a negyedik politikai eszmében

heidegger és az ’esemény’ (ereignis)

a negyedik politikai eszme és oroszország

2. A DASEIN MINT CSELEKVŐ

a negyedik politikai eszme kibontakozásának szakaszai és problémái

3. A MONOTON FOLYAMATOK KRITIKÁJA

4. AZ IDŐ VISSZAFORDÍTHATÓSÁGA

5. GLOBÁLIS ÁTMENET ÉS ELLENZŐI

kérdéses „új világrend”

világrend amerikai nézőpontból

világrend nem-amerikai nézőpontból

6. KONZERVATIVIZMUS ÉS POSZTMODERNITÁS

posztmodernitásban

a szabadság önellentmondásai

konzervativizmus mint a történelem logikájának megtagadása

fundamentális konzervativizmus: tradicionalizmus

fundamentális konzervativizmus ma

bin laden mint jel

che guevara árnya

a konzervatív forradalom

konzervatívok a forradalom élére!

dasein és ge-stell

a műsor csúnya vége / 102

baloldali konzervativizmus (szociális konzervativizmus)

az eurázsianizmus mint megismerés

neoeurázsianizmus

7. A „CIVILIZÁCIÓ” MINT IDEOLÓGIAI FOGALOM

igény pontosabb definícióra

a „civilizáció” mint társadalomfejlődési szakasz

„civilizáció” és „birodalom”

civilizáció és az univerzális típus

civilizáció és kultúra

a posztmodernitás és a civilizáció egyidejű értelmezése

a civilizáció leépülése

a jelenkori domináns civilizáció egyidejű és plurális felfogása

a történelemelemzés klasszikus (gazdasági, liberális, faji) modelljeinek válsága

a liberális utópisták visszalépése: államépítés

thomas barnett: a világ mint hálózat

a világrendszer amerikai nézőpontja (három változat)

a globalizáció és az egypólusú világ ellenzőinek hiányos ideológiai arzenálja

a „civilizáció” fogalmának jelentése a globalizáció ellenében

„nagyterek” felé

a civilizációk jegyzéke

a több pólus eszméje

8. A BALOLDAL ÁTALAKULÁSA A 21. SZÁZADBAN

a baloldali filozófia válságban

a baloldali ideológia három változata

a régi baloldal napjainkban (a baloldali ortodoxia vak sikátora; az evolúciós stratégia és a proliberális revizionizmus kilátásai)

európai szociáldemokrácia

a „harmadik út” szocialistái

nemzeti kommunizmus (fogalmi ellentmondások,

ideológiai kiegyensúlyozatlanság, földalatti energiák)

az „új baloldal” (antiglobalizmus, posztmodern utak, a szabadság

labirintusa, az emberiség utáni emberiség adventje felé)

baloldaliak a kortárs oroszországban

9. A LIBERALIZMUS ÉS ÁTALAKULÁSAI

a liberalizmus mint a nyugati civilizáció

összegzése és meghatározása

„szabadság valamitől”

liberalizmus és nemzet

a marxizmus kihívása

a liberálisok döntő győzelme az 1990-es években

az amerikai évszázad küszöbén

liberalizmus és posztmodernitás

liberalizmus a kortárs oroszországban

keresztes háború a nyugat ellen

10. A JÖVŐ ONTOLÓGIÁJA

11. ÚJ POLITIKAI ANTROPOLÓGIA:

A POLITIKAI EMBER ÉS MUTÁCIÓI

az ember mint a politika feladata

a posztantropológia korlátai és a posztpolitika eredete

a posztpolitika központi alanyai

a posztantropológia fatalitása és angelopolisz

 

12. NEGYEDIK POLITIKAI GYAKORLAT

13. gender A NEGYEDIK POLITIKAI EszméBEN

14. A POSZTMODERN VILÁG ELLEN

az egypólusú világ lidérce

a negyedik politikai eszme felé

FÜGGELÉK I.

I. politikai posztantropológia

II. politikai poszthumán és az állam utáni állam

III. a politikai katona és szimulációja

IV. alternatíva a politikai posztantropológiában: prehumán és pc

FÜGGELÉK II.

a káosz metafizikája