Fordította: Varga Lajos

René GUÉNON (1886–1951) az egyetemességében vett spirituális és metafizikai Hagyomány helyreállításának, valamint a  tradicionális létszemlélet megalapozásának legkiemelkedőbb és legmeghatározóbb jelentőségű alakja, életművével valódi és egyetemes távlatokat nyitott meg a modern világ egyre súlyosabb válságában még eszmélni képes jelenkori ember számára.

    28 kötetes életműve szilárd alap a tradicionális világ alapelveinek újratalálásához, ami az talán utolsó esély a katasztrofális végkifejlettel fenyegető modernitás mint útvesztés felszámolására. Guénon a Őseredeti Hagyomány központi ezotériájától a különböző részleges – vallási és más – alkalmazásokig elmélyülten ismerve a tradicionális tanításokat, valódi útmutatóként tárja fel az ezekben rejlő örökérvényű bölcsességet, egyszersmind az írott tanítás lehetőségeihez mérten betekintést tesz lehetővé a szellemi és vallási gyakorlat legmélyebb szintjeibe.

    Az Infinitezimális kalkulus alapelvei a matematika tudományának tradicionális felfogásán keresztül az igazi Végtelen ideáját és annak a tradicionális tanításokban játszott lényegi szerepét mutatja be. A matematika mint résztudomány itt a metafizikai valóság szimbolikus illusztrációjául szolgál, mint a hajdani  tradicionális tudományoknál minden esetben. A modernek hamis végtelen-fogalmának kritikája, és az igazi Végtelen tradicionális felfogása elsőrendű fontosságú a szellemi-metafizikai megvalósításban. A Szerző ebben a művében az infinitezimális kalkulus, vagyis a meghatározhatatlanul vagy „véghetetlenül” kicsi számításának bemutatásán és korrekcióján keresztül világítja meg azt, hogy a szellemi és metafizikai végcél nem egyszerűen fokozatonként haladva, hanem egy létrendi szintáttörés révén valósítható meg.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ

1. INFINIT ÉS INDEFINIT: VÉGTELEN ÉS VÉGHETETLEN

2. A „VÉGTELEN SZÁM” ELLENTMONDÁSA

3. A MEGSZÁMLÁLHATATLAN SOKASÁG

4. A FOLYTONOS MÉRÉSE

5. AZ INFINITEZIMÁLIS MÓDSZER FELVETETTE KÉRDÉSEK

6. A „MEGALAPOZOTT FIKCIÓK”

7. A „VÉGTELENSÉGI FOKOK”

8. „VÉGTELEN FELOSZTÁS” VAGY VÉGHETETLEN OSZTHATÓSÁG

9. VÉGHETETLENÜL NÖVEKVŐ, VÉGHETETLENÜL CSÖKKENŐ

10. VÉGTELEN ÉS FOLYTONOS

11. A „FOLYTONOSSÁGI TÖRVÉNY”

12. A HATÁRÉRTÉK FOGALMA

13. FOLYTONOSSÁG ÉS HATÁRÁTMENET

14. AZ „ELTŰNŐ MENNYISÉGEK”

15. A ZÉRUS NEM SZÁM

16. A NEGATÍV SZÁMOK JELÖLÉSE

17. AZ ERŐK EGYENSÚLYÁNAK ÁBRÁZOLÁSA

18. VÁLTOZÓ MENNYISÉGEK ÉS FIX MENNYISÉGEK

19. SZUKCESSZÍV DIFFERENCIÁLÁSOK

20. KÜLÖNBÖZŐ VÉGHETETLENSÉGI RENDEK

21. A VÉGHETETLEN ANALITIKUSAN KIMERÍTHETETLEN

22. AZ INTEGRÁLÁS SZINTETIKUS JELLEGE

23. ELEAI ZÉNÓN ÉRVEI

24. A HATÁRÁTMENET HELYES FELFOGÁSA

25. VÉGKÖVETKEZTETÉS